LátHAtatlan

Szél suhan át rajtam De nem is érinti hajam Pedig mindig összekócol Hajam viszont most nem a széllel harcol Várjunk csak, ez nem lehet! Hajam, kezem, lábam, testem mind cserben hagyott engem Egyedül, láthatalan. Üresek az utcák, a házak, a terek. Körbe nézek 'Hát most mit tegyek?' Így a láthatatlanságnak nincs értelme Ha nincs senki ki rám nézne. Szél suhan át az utcán, Csend ül minden fa ágán. Pedig nemrég még hallottam De most nem vagyok más, csak láthatatlan..